A második zebegényi főnixes táborom látszólag ugyanolyannak ígérkezett, mint az első. Ugyanott, ugyanannyi ideig, ugyanúgy, többnyire ugyanazokkal az emberekkel, többnyire ugyanazokat a gyakorlatokat ismételve. Persze mindez szorozva hattal, mert hat napig voltunk együtt. A különbség mégis óriási volt.
.jpg?full=1 "A 2014-es zebegényi edzőtábor")
Egy éve még melegítőben a sor végén gyakoroltam az alaplépéseket és a legegyszerűbb vágásokat, most már középen, páncélban a tavalyi alapokra épülő technikákat. Mivel mozgalmasabbak voltak az edzések, a hat napot nagyjából háromnak éreztem, és nem csak én voltam ezzel így. Azt mondják: az idő gyorsabban telik, ha van mit csinálnod.
Egyedül nem lehet kendózni, ez volt az első lecke, amit a kezdetekkor megtanultam. Gyakorolni persze lehet, csak közel sem lesz annyira hatékony, hiszen nem látjuk meg a hibáinkat, és egyedül soha nem fogjuk pontosan tudni, hogy éppen hol tartunk.
Hogy egy év alatt mennyit fejlődött a társaság, egy olyan ember igazán látja, aki mondjuk évente egyszer látja kendózni a klubtagokat. És a zebegényi táborban velük edz egy ilyen ember: ő Axel Diebold, 5. danos francia egyéni bajnok.
Nem mintha nem lett volna eleve két árgus szempár, aki figyelt minket! De volt:Az edzéseket megtervező, és a tábort vezető Gasparin Szabolcs (5. dan), aki nem mellesleg vendégmesterünkkel együtt tanult Japánban, a legendás tokiói Kokushikan Egyetemen, valamint a klubvezető, Bárány Tibor (7. dan) személyében.
A főnixes táborban minden évben volt néhány külföldi vendég, azonban idén tényleg nemzetközi edzőtáborrá váltunk. Vendégül láttunk svéd, litván , lengyel és persze francia kendóst is. Nagyon fontos volt látni, minden szinten, hogy mit is jelent a kendo más országokban.
Lehetetlen volt nem fejlődni. Nem véletlen, és megint nem csak szimpla udvariasság, vagy illedelmes lelkesítés volt az sem, amikor Axel a tábor végén úgy köszönt el a cirka negyvenfős csoporttól, hogy mindenki, akit 2013-ban és idén is tanított, érezhetően fejlődött, és tudja azt is, hogy akik először voltak itt idén, jobbak lesznek jövő augusztusig.
Tudta, hogy mit tettünk tavaly nyár óta – kendóztunk.
Horváth András
Fotó: Gubó Viktória
Tóth Zoltánné
Utolsó kommentek