kendo

Dubi Sándor a magyar kendó válogatott csapatkapitánya. Kétszeres Európa-bajnok, az Olaszországban megrendezett 15. Kendó Világbajnokságon csapatban harmadik helyezést ért el. A Budapest Sakura Kupán, 2014. március 22-23-án szemináriumot tart a fiatal kendókáknak.

Mikor és miért kezdtél el kendózni?
Apukám vitt el az első edzésre, mert eléggé igényeltem a mozgást, tele voltam energiával. „Kardozni” meg szerettem, így azt gondolták, ez megfelelő lesz nekem. Jó döntés volt, köszönöm nekik.

Testvéred, Dubi Attila hozzád hasonlóan eredményes versenyző. Milyen érzés vele együtt megjelenni a versenyeken és nap mint nap együtt edzeni?
Attilával mindig nagyon élveztem a közös munkát, nagyon büszke voltam rá kicsiként is és most is. Mi nagyon különbözők vagyunk, ezért a kendónk sem hasonlít szinte semmiben. Örülök, hogy sikerült megtalálnia a saját stílusát, sokan nem is gondolnák, milyen nehéz dolog ez olyan fiatalon, mint amikor nekünk kellett.

Hogy érted azt, hogy kellett?
Tudod, gyerekként mondhattuk volna azt is, hogy „én inkább focizom, és nem megyek a szigorú és nehéz kendó edzésre”...sokak meglepetésére volt ilyen is, és most persze nem az öcsémről beszélek.

Gondolom, jó érzéssel tölt el, hogy mindig ott vagytok egymásnak…
Természetesen az. Talán két dolgot emelnék ki: az egyik a nagy versenyekre való indulások előtti pillanatok otthon a szüleinkkel, a másik, hogy csapatversenyeken sokszor olyan érzésem van, mintha ott lennék vele a pályán és fordítva. Érdekes érzés ez, nehéz elmagyarázni. Az esetek 90%-ban előre tudom, mit fog csinálni, és szerintem ő is így van velem. A legutóbbi Kendó Országos Bajnokságon volt egy különös pillanat: egymás ellen vívtunk, mindketten megálltunk és nem mozdultunk elég hosszú ideig. Életünkben először akkor nem tudtuk a másikról, hogy mire is készül. Nagyon élveztem azt a pillanatot. Szerintem ez jelenti azt, hogy fejlődünk.

Az évek során hogyan változott a versenyzéshez való hozzáállásod?
Gyerekként azért kendózol, hogy sok versenyt nyerj, kapj érmeket és kupákat. Nekem ez nem annyira ment, nyertem is meg nem is. Azt hiszem, későn érő típus voltam. 19-20 éves koromban aztán kezdtek jönni az eredmények. Persze ha vesztettem, rosszul érintett, mérges voltam magamra. Most is nagyon erős bennem a nyerni akarás, de megtanultam veszíteni is. Sokszor abból, hogy nem nyersz, többet tanulhatsz, mint egy győzelemből. Hiszen mire is tanít kendo? Életünk végéig tudunk gyakorolni és fejlődni.

Kik azok az emberek, vagy mik azok az impulzusok, amik előrébb vittek az évek során?
Sorolhatnám a szüleimet, a társaimat, a sok mestert, akik segítettek nekem. Versenyzőként azonban nekem a legfontosabb a kitartás. Ahogy mondtam, sokat tanultam olyan versenyekből, amikor kiestem és nem értem el eredményt. Persze ezekből csak később lehet tanulni, akkor és ott nem. Akkor és ott azt érzed, hogy eleged van az egészből. Hiába köpöd ki a tüdőd az edzéseken, hiába a sok fájdalom és fáradtság, valamiért mégsem sikerül. Ilyenkor rengeteg erő kell, hogy lemenj a következő edzésre és ott folytasd, ahol abbahagytad, csak még keményebben. Engem ez vitt előre, hogy kitartó voltam és ezeket a csalódásokat átalakítottam energiává.

Mit gondolsz, miért fontos a Budapest Sakura Kupa kezdő kendokák számára?
A kezdő és haladó kendokák ezen a versenyen igazán felmérhetik képességeiket a hasonló szinten lévő társaikkal szemben. Ráadásul a verseny nemzetközivé nőtte ki magát Bárány Tibor szervező munkájának köszönhetően.

Mitől lesz különleges az idei Budapest Sakura Kupa?
Idén a versenyhez edzőtábor is kapcsolódik, ami minden versenyző és nem versenyző kendós társamnak ajánlok figyelmébe. Ezen kívül a Budapest Sakura Kupa teljes bevétele a magyar kendó válogatott idei Európa-bajnoki szereplését támogatja.

A versenyt követő edzőtábort te vezeted. Mire helyezed a hangsúlyt?
Mivel kezdő illetve haladó kendósok vesznek részt ezen az edzésen, ezért délelőtt az alapokkal foglalkozunk, délután pedig a versenyzésről szeretnék pár gondolatot megosztani, amiket a válogatott tagok fognak bemutatni. A végén pedig közös vívással zárunk. A legfőbb cél az, hogy sikeresen megoszthassuk tapasztalatainkat, és ezzel segítsük a résztvevők fejlődését.

Április 11-13-án Kendó Európa-bajnokság Franciaországban. Hogy látod, milyen állapotban van a válogatott?
Természetesen a célunk nem lehet más, mint nyerni, minden kategóriában. Ha nem ez a cél, felesleges bárkinek is a válogatott melegítőt magára vennie. De biztos vagyok benne, hogy ezt minden csapattársam így gondolja. A kilátások, nos, az már más tészta. Soha nem szoktam jósolgatni vagy ígérgetni, de egy dolgot biztosan tudok: ez egy nagyon jól sikerült felkészülés, tiszta lelkiismerettel indulhatunk útnak áprilisban.

Mik a válogatott céljai az EB utánra?
Úgy gondolom, folytatjuk a felkészülést a 2015-ös világbajnokságra, mert Franciaország egy nagyon fontos állomás lesz nekünk, ahol felmérhetjük, hol tartunk most, mik a hiányosságaink. Ezen kívül a másik fontos feladat, hogy megtaláljuk azokat a potenciális embereket a csapatba, akik majd a jövőben át tudják venni a stafétát, mert a VB után a csapat nagy része befejezi a válogatott szereplést.

Czimbalmos Mercédesz