Ez volt az első jelentős győzelmed?
Nem, az idei szezonban, novemberben sikerült megnyernem a kyu-kategóriás magyar bajnokságot, és tavaly volt Görögországban egy nemzetközi verseny, ahol győztem. Több második, harmadik helyezésem is volt már, amik azt jelezték, hogy sok munkával jöhetnek még sikerek. A Sakura kupán elért eredmény azért fontos nekem, mert nagy és erős volt a nemzetközi mezőny, a mostani volt talán az eddigi a legnehezebb győzelmem. Sok magyar kendóst ismerek, sokukkal vívtam már, de Zsámbékon egy magyar ellenfelem se volt. Horvát, lengyel, szlovén kendósokkal kerültem össze, akik jobbára fiatal, harcias, nagy tudással rendelkező, technikás ellenfelek voltak.
Melyik volt a legnehezebb menet?
Furcsa módon nem a döntőben, hanem a nyolcas körből a négy közé jutásért szenvedtem a legtöbbet. Egy lengyel versenyzővel kétszer is összekerültem, mire elértem a verseny végéig.
Van a kendóban nemzeti sajátosság?
A kendó nyelvezetét Japántól Magyarországig mindenki egyféleképpen tudja, azt használja mindenki. Elméletileg minden mozgás egyforma, de minden ország beleviszi ebbe egy kicsit a saját habitusát, és miképp a magyaroknak is megvannak a sajátosságai, úgy a horvátoknak, lengyeleknek, szerbeknek is. Mi magyarok több technikai elemet alkalmazunk, jobban koncentrálunk a stratégiára, megkockáztatom, bántás, vagy sértő szándék nélkül, pillanatnyilag okosabbak vagyunk. Ők viszont sokkal magasak, erősebbek, más a testfelépítésük, és ott lobog bennük a harci szellem: a végsőkig képesek küzdeni. Speciális stratégiát kell alkalmazni ellenük, nem szabad hagyni, hogy megtörjenek minket.
Miben különbözött a Zsámbékon megrendezett Sakura Kupa a korábbiaktól?
A kendó nem egy populáris sportág, ezért kellemes meglepetés volt az, hogy a zsámbékiak eljöttek megnézni bennünket, ettől már elszoktunk. Amikor kiderült, hogy én vagyok az egyik döntős, és sétáltam a középső pást felé, akkor a kezüket nyújtották a nézők, pacsiztunk, ami a kendó versenyeken, pont a sport visszafogottsága miatt nem jellemző gesztus. A helyiek nyilván nem értették a vívást, nincsenek tisztában a szabályokkal, de mégis szurkoltak, erőt kívántak. A terem ajtóit nyitva lehetett hagyni, friss levegőben vívhattunk. Zsámbék nagyon barátságos környezet, és miután a Sakura Kupa volt a településen az első ilyen verseny, érezhető a törődés, örültek, hogy ott vagyunk. A stáb, Bárány Tiborék a szokásosan profi módon szervezték meg a versenyt, a Sakura Kupa történetében rekordot döntött az idei, a legtöbb országból, összesen harminchárom klub versenyzői jöttek el Zsámbékra.
Milyennek érezted a verseny előtt az esélyeidet?
Nem szoktam latolgatni, mert az túl nagy nyomást jelentene számomra. A versenyek előtt Időről időre felmérem magam, és miután tavaly Görögországban jól szerepeltem, abban bíztam, hogy a négy közé jutok. Számomra mindig a következő vívás a fontos. Hogy egy vívás, vagy száz, az már tökmindegy. Tudtam, hogy nem lesz könnyű fiatal és elszánt kendósokkal küzdeni. Azért is jó, ha egy versenyen sokan indulnak egy klubból, mert akkor nyolc-tíz ember a te országodból neked drukkol, és ha kell, tanácsot ad. A lényeg persze az, hogy megőrizd a koncentrációdat, és kihozd magadból a tudásod legjavát.
Itt a Sakura Kupán olyanok versenyeztek, akik fél napot utaztak például Lengyelországból, hogy a döntő után újra autóba üljenek, és vezessenek több ezer kilométert, mert hétfőn már dolgozni kell.
Ha valaki sikereket akar elérni a kendóban, akkor el kell járnia a nemzetközi versenyekre. hogy megmutassa magát, hogy megismerjék a bírók, fel kell építenie a karrierjét. Érdemes megismerni más országok bírói szokásait. Ugyan egyformának kell lennie az ítélkezésnek, és minden találatot ugyanúgy kell megadni, de ezek mégis országonként, csak úgy mint a vívók habitusa, változhatnak. Ha egy nemzetközi versenyen megismersz egy bírót, látod a döntéseit, akkor hasznos tapasztalatokra tehetsz szert, és később, egy másik helyen már tudni fogod, hogy milyen stílust szeret vagy nem szeret, hogy milyen taktikával érdemes vívnod. És utazni kell azért is, hogy minél több versenyző stílusát megismerhesd, hogy a következő versenyre felkészülhessél fejben, és tudjad, kinél mire számíthatsz.
Milyennek látod a sportág jövőjét?
Nagyon nehéz helyzetben van a kendó, mert nem olyan, mint a foci, a kézilabda vagy a póló, ami érthető a nézők számára. Ott, ha bemegy a labda, az gól. Itt meg mennek a gyors vágások, röpködnek a találatok. Zsámbékon is elmondták a helyiek, hogy a nap és a verseny végére sem értették, hogy két fejbe vágás (men) közül az egyik miért számít találatnak, a másik pedig miért nem az. Nehéz erre nézőket toborozni, szponzorokat találni, így egyelőre még mindig a sportpolitikán múlik az, hogy milyen irányba tud haladni, vagy fejlődni a kendó.
Utolsó kommentek