kendo

Ha létezik, katasztrófaturista, márpedig létezik, akkor én azt hiszem, megalkothatom a kendoturista fogalmat. A kendoturista jellemzője, hogy a világ különböző kendoversenyein bukkan fel, a versenyeken el nem indul – ez nagyon fontos kitétel! -, mégis szinte az összes backstage információt ismeri és csumizik minden kendóssal. 

Kendoturistaként legutóbb Belgrádban jártam, a 10. Nemzetközi Belgrád Kendo Kupán. Tavaly Szegőfi Ákos itt 3. helyezést ért el, és a versenyről írt tapasztalatai alapvetően idén is megállták a helyüket, a színvonal nem romlott, sőt sokkal erősebb mezőny jött össze. Idén Ákos ugyan nem indult, azonban a Budapest Főnixből így is 14-en utaztunk, amely már önmagában is szép teljesítmény.

A szerb fővárosba 12 országból érkeztek versenyzők, Dusan Nikolić, a Makoto Kendo Klub vezetője, illetve a verseny főszervezője elmondta, több mint 200 nevezést regisztráltak.

Ami, nekem, kendoturistának azonnal feltűnt, hogy nagyon sok jodanos (aki a shinait alapállásban nem hagyományosan, hanem a feje fölé emelve tartja) kendossal lehetett találkozni. A „Beograd A” csapatban például kettő is összejött.

Egy jodanossal vívni mindig sokkal nehezebb, hiszen Európában különösen kevés van belőlük, így edzéseken alig vagy sohasem készülnek a kendosok erre a stílusra. Azonban, ha valaki alaposabban szeretne ismerkedni a jodannal, Szerbiában nem lesz nehéz olyan klubot találni, ahol gyakorolhat.

Jöttünk, láttunk, tanultunk

Természtesen nincs olyan kendós, aki ne úgy menne fel, hogy győzni szeretne. Mi alapvetően fiatal csapattal érkeztünk. A női egyéniben a legjobb nyolc közé jutott Fodor Ágnes, de a Fighting Spirit díjat Tallós Zsófia kapta, aki egyben a magyar válogatott tagja is. Zsófi a saját ágán összekerült Ana Momćilović-csal, a szerb válogatott tagjával, és 2-1-re nagyon szép küzdelemben búcsúzott a versenytől. Nem mellékes, hogy Ana nyerte a női egyéni versenyt.

A férfiak mezőnyében legtovább Tóth Balázsnak, a Szegedi Kendo Egyesület versenyzőjének szurkoltunk, aki végül ezüstérmes lett.

A másnapi csapatverseny több meglepetést tartogatott. Laukó Zsófi sajnos megbetegedett, helyére Aranyossy Árpád állt be, így én maradtam egydül kendoturista. 

A Főnix A csapata (Korbély László, Lukács Marcell, Kuffler Márton, Banai Dániel, Gamauf Gergő) hatalamas küzdelemmel kijutott a pool-ból. A kijutást jelentő győztes vívást Banai Dániel hozta, aki két gyönyörű mennel lépett túl ellenfelén. Az egyenes ágon a fiúk azonnal a Beograd A csapattal találkoztak. Ebben a csapatban szerepelt a tegnapi nap férfi és női egyéni győztese, illetve a szerb reménység, Bobic.

A "Főnix A" a papírformának megfelelően ugyan nem jutott tovább, de olyan küzdelmet mutattak, amely mind a szerbeket, mind pedig minket, főnixeseket is meglepett. A verseny legfiatalabbja, Gamauf Gergő, olyan vívást és harci kedvet mutatott, amelyet tőle még sohasem láttunk. De nem mi lepődtünk meg igazán, hanem Bobic, akinek két olyan kotét vágott Gergő, hogy arra mindenki felszisszent.

A csapatversenyt végül az olasz csapat nyerte meg, amelyben Fabrizio Mandia mellett Christian Filippi vívott, illetve a fiatalabb generációból Ricaldone, Butti és Garcia.

Retro város

Természtesen a kendoturistáskodás fontos eleme a városnézés, de csak mértékkel! Az igazi kendoturista ugyanis nem közlekedik nappal, vagy ha mégis, csak a szállás és a verseny helyszíne között. Ha mindent jól csinált, akkor a teljes verseny után úgy érzi magát, mint egy vámpír, aki folyamatosan óvja magát a napfénytől. Hát ezt az érzést abszolváltuk.

Mindettől függetlenül azért sikerült Belgrádról benyomásokat szereznünk. Ha valaki tényleg kíváncsi arra, hogyan nézett ki Magyarország kb. 1985-ben, akkor ezt a várost semmiképpen se hagyja ki. Az erős kontraszt az emberek és az épületek között feszül. A jól és divatosan öltözött belgrádiak olybá tűnnek, mintha belehelyezték volna őket egy rosszul berendezett háttérbe. Modern buszok és villamosok keverednek olyan régi járművekkel, amelyekről elsőre nem is lehet megmondani, hol van az elejük. És ami még nagyon szembetűnő, hogy cipőboltokból és gyógyszertárakból nagyon erős a felhozatal. Egy utcában legalább kettő van mindegyikből, ki tudja, miért?

Jegy nem kell

Mi a Makoto dojojában szálltunk meg. Ez jelentette az egyetlen nehézséget, mert a verseny helyszíne és a szállás nagyon messze esnek egymástól - busszal 20 percet kellett utazni. Mi naivan többször megpróbáltunk jegyet venni, de az első nap azt mondta a kísérőnk, tök fölösleges, nem kell, senki sem ellenőrzi. Azért mi csak nem nyugodtunk, és szépen bevásároltunk jegyekből. A buszokon azonban – a roncsokon is - digitális jegyellenőrző rendszer működik, amihez mi tök hülyék voltunk. Éppen ezért megkértünk valakit, segítsen már. Először nagyon kedvesen mosolyogtak ránk, majd azt mondták, nem segítenek, mert tényleg tök fölösleges, ellenőr nincs, kár elpazarolni a jegyeket.

Mindent egybevetve Belgrádból hoztunk egy figthing spirit díjat, nagyon jó versenyemléket és 11 db felhasználatlan buszjegyet. Ha utóbbi kell valakinek, szóljon nyugodtan.

További képeket a facebook oldalunkon, illetve itt az egyénit, itt pedig a csapatot találjátok.

Az egyéni versenyek is jól hozták a magyar válgatott a formáját.

Hölgyeknél Bőviz Marina lett harmadik, a férfiaknák Dubi Sándor vehette át a bronzérmet.

A Budapest Főnix Kendo Klubból Szegőfi Ákos a nyolc közé jutott, míg Tallós Zsófia igen látványos és erős vívást mutatott az EB-n.

A magyarországi lehetőségekhez képest, illetve a magyar kendós társadalom számát tekintve (kb. 50 élversenyző), igen szép eredménnyel utazott el a magyar válogatott Berlinből.

Büszkék lehetünk mindenkire!

További információk a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség honlapjáról.

A tegnapi napon a férfi csapatok mérték össze tudásukat. A magyar válogatott a 3. helyen végzett.

A csapat tagjai:

Dubi Sándor, Váradi Ábel, Tóth Balázs, Dubi Attila, Szegőfi Ákos.

Ma az egyéni kategóriában csapnak össze Európa legjobb női és férfi kendósai.

További képeket az EB-ről itt találtok.

További összefoglalókat a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség honlapján találtok, illetve az Európa Bajnokság hivatalos oldalán.

A Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub idén 20. alkalommal rendezi meg a Budapest Főnix Sakura Kupát. Ez a verseny lehetőséget biztosít a közép-haladó kendókáknak, hogy az eddig megszerzett tudásukat azonos szintűekkel mérhessék össze. Reméljük, a tavalyi versenyhez hasonlóan sok versenyzőre számíthatunk.

Idén Oroszorrszágból, Szolvákiából, Romániából, Horvátországból, Szerbiából jelentkeztek csapatok. 

A verseny díszvendége: Michel Guentleur (Franciaország) 7. dan renshi

Ez a videó a tavalyi versenyről készült, és jól betájolja, hogy kiknek is szól igazán ez a verseny.

További infromációk és jelentkezési lap innen tölthető le.

Anyagi okokból elképzelhető, hogy nem tud részt venni a berlini Európa-bajnokságon a magyar válogatott. Bő két hét van arra, hogy a legutóbbi kontinenstornán két-két aranyat és bronzot, valamint egy ezüstöt szerzett csapat összeszedje a szükséges pénzösszeget.

Áprilisban Berlinben rendezik a kendó Európa-bajnokságot, melyen a magyarok cím védőként indulhatnának, hiszen két évvel ezelőtt a férficsapat aranyérmes lett, egyéniben a győrzámolyi Szigetközi JKK versenyzője, Dubi Sándor első, klubtársa, Babos Gábor harma dik lett, Dubi Attila – Sándor testvére – a legjobb küzdőnek járó díjat kapta meg.

A hölgyek sem sokkal ma radtak el a fiúktól, hiszen a csapat második, Bővíz Marina pedig harmadik lett. Az már csak a ráadás, hogy a férfiválogatott tavaly a világ bajnokságon sporttörténelmi sikert elérve állhatott a dobogó legalsó fokára.

Hogy most mégis veszélyben az EB-szereplés, az nem formahanyatlásra vagy más szakmai okokra vezethető vissza, hanem a „piszkos" anyagiakra. Jelen helyzetben ugyanis több mint egymillió forint hiányzik ahhoz, hogy a szűk keret – hat férfi-, öt női versenyző és két edző – kiutazhasson, s a korábbi eredményekhez méltó módon küzdhessen Németországban.

Dubi Sándor, aki most is jó eséllyel pályázhat egyéniben is
egy jó helyezésre, utolsó segély kiáltásként fordult lapunkhoz:

„Tudni kell, hogy eddig is kellett pénzt áldoznunk azért, hogy versenyezhessünk, ám a német szervezők olyannyira megemelték a nevezési díjakat, hogy ezt a magyar szövetséggel közösen sem tudjuk vállalni. Eddig száz euró volt az EB-re személyenként az összeg, ám most két száznyolcvanat, azaz majdnem a háromszorosát kellene kifizetnünk. Ehhez jön még hozzá az utazás, a szállás és az étkezés, mely a lehető legátlagosabb szinten is még egyszer akkora összeg. Összesen mintegy két millió-kétszázezer forintról van szó, melynek felét tudná a hazai szövetség állni, a másikat nekünk kellene összeszedni. Az idő rövid, mert február közepéig ki kell fizetni a nevezési díjat. Nagyjából ennek a hónapnak a végén látnunk kell, van-e reális esély az indulásra, vagyis alig két hetünk maradt támogatókat találni."

Hogy nem egyedi problémá ról van szó, azt mutatja, hogy hat ország – Spanyolország, Portugália, Macedónia, Csehország, Szlovákia és Málta – már jelezte, ezt a kontinenstornát kihagyja, s kérdéses a románok részvétele.

„Lehet azt mondani, hogy nem ők a sportág krémje, de valahol komolytalanná válik egy Európa-bajnokság, ha a nemzetek sorra lépnek vissza. Megmondom őszintén, furcsálljuk, hogy az európai szövetség sem tesz semmit, pedig már korábban lehetett arról hallani, hogy mire készülnek a német szervezők. Először nem is hittük el, csak rémhírnek gondoltuk, sajnos ebből a múlt hétvégén valóság lett. Pedig több ország is összefogott, hogy jobb belátásra bírja a né meteket, ezek szerint mindhiába" – tette hozzá Dubi Sándor, aki nagyon szomorúan venné tudomásul, ha esélyük sem lenne a címvédésre.

„Nem elsősorban magunk miatt lennék csalódott, mert ez legfőképpen a fiatalokról, a közvetlen utánpótlásról szól, akik becsületesen dolgoznak az edzéseken, s igazán megér demelnék az EB-részvételt, de erre jelen állás szerint minimális esélyük van" – mondta vé gezetül Dubi Sándor, aki a sandordubi@gmail.com e-mail címen várja az esetleges támogatók jelentkezését.

Forrás: kisalfold.hu

Fotók: Szegőfi Ákos